A Nemzeti Kisebbségek védelme az Európai Unióban – Mire elég egymillió aláírás? című hiánypótló kötet bemutatóját tartották április 3-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Az eseményt az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESKI) és a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely közösen szervezte.
Tavaly októberben Kisebbségpolitikai Kutatóműhely alakult Deli Gergely rektor támogatásával – idézte fel köszöntőjében Gyurcsík Iván nagykövet, az NKE regionális együttműködésért felelős rektori tanácsadója. Kifejtette: a műhely célja a kisebbségpolitika, a kisebbségvédelem és a nemzetpolitika nemzeti, regionális és globális vizsgálata, amely illeszkedik az egyetem nemzetköziesítési törekvéseihez. Elmondta: a közelmúltban elhunyt Duray Miklós felvidéki magyar politikus emlékére közös konferenciát rendeznek a Pro Minoritate Alapítvánnyal az Országházban április 20-án. Beszélt arról is, hogy a kutatóműhely tervei között szerepel egy online kisebbségpolitikai lexikon, illetve újabb kötetek elkészítése, valamint nemzetközi konferenciák szervezése. Kitért arra is, hogy az NKE-n tavaly decemberben megnyitották a Kisebbségpolitikai Különgyűjteményt, amely a most bemutatott kötettel is gazdagodott.
Gyurcsík Iván emlékeztetett: a szervezők 2013-ban nyarán nyújtották be a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezést az Európai Bizottságnak, amely először elutasította annak nyilvántartásba vételét. A kezdeményezők később pert nyertek és elkezdődhetett az európai aláírások gyűjtése, amely 2018. április 3-án ért véget – részletezte. Felidézte: a kezdeményezést 1 millió 320 ezren írták alá az Európai Unió valamennyi tagállamában, tizenegy országban teljesítve a minimum aláírásszámot, közülük hazánkból érkezett az aláírások több mint fele, 640 ezer szignó. Az érvényességi vizsgálat után több mint 1 millió 123 ezer aláírást regisztráltak – tette hozzá.
Tárnok Balázs könyve arra keresi a választ, hogy az európai polgári kezdeményezés alkalmas eszköz-e a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére, a velük kapcsolatos uniós jogi keret fejlesztésére, valamint a hasonló közösségek politikai érdekeinek előmozdítására – emelte ki Gyurcsík Iván.
Rámutatott: hiába írta alá a kezdeményezést több mint egymillió uniós állampolgár, hiába fogadta el az Európai Parlament háromnegyedes többsége az uniós jogalkotás megindítására felszólító határozatot, illetve hiába támogatta a német Bundestag, a magyar országgyűlés, a holland felsőház és számos regionális parlament, az Európai Bizottság 2021-ben lesöpörte asztaláról a kezdeményezést. Véleménye szerint felmerül a kérdés, miért nem foglalkozik az EP a Minority SafePack elnevezésű kezdeményezéssel, és miért hagyja figyelmen kívül a 2018-ban elfogadott kisebbségi jogminimumot, vagy a Benes-dekrétumok visszaható hatályú alkalmazását.
A lisszaboni szerződés nyomán az Európai Unióban élők indíthatnak polgári kezdeményezést, amely akkor lehet érvényes, ha az Európai Bizottság elfogadja és regisztrálja, majd egy év alatt össze kell gyűjteni egymillió aláírást úgy, hogy legalább hét tagállamból meglegyen a minimális számú szignó – fejtette ki Vincze Loránt Európai Parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Szerinte az Európai Bizottság nem akarja, hogy a kívülről jövő polgári kezdeményezések sikeresek legyenek, ugyanis az elmúlt időszakban száz ilyenből csak kettőt fogadtak el. Mindezek ellenére a Minority SafePack-kel sikerült napirendre helyezni a kisebbségvédelem kérdését az uniós intézményekben – fogalmazott, hozzátéve: megfellebbezték a bizottsági döntést, amelyről 1,5 év múlva születhet döntés. Hangsúlyozta: a Minority SafePack egy branddé nőtte ki magát, amelynek célja a kisebbségek ügyének európai szintre való emelése közösen a többi európai kisebbséggel.
A kelet-európai államok csatlakozási kérelme nyomán 1993-ban már felmerült a kisebbségek védelme, de a bővítés után csak a 2007-es lisszaboni szerződésbe kerül bele – emlékeztetett Vizi Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi docense. Hozzátette: azóta a tagállamok kényesen ügyelnek arra, hogy a vitás kérdésekkel kapcsolatban semmit ne rögzítsenek jogforrásban. Szerinte a tagállamok nem tudnának konszenzusra jutni a kisebbségek ügyében, és ezt politikailag túl kényesnek tartják ahhoz, hogy ebben állást foglaljanak.
A könyv ötvözi az Európai uniós színterű nemzeti kisebbségvédelmet és az európai polgári kezdeményezés intézményét – fejtette ki a kötet szerzője, Tárnok Balázs, az EJKK ESKI vezetője. Elmondta, hogy a Minority Safepack mellett vizsgálta a nemzeti régiós kezdeményezést is. Szerinte a fő kérdés az, hogy a polgári kezdeményezés alkalmas-e arra, hogy előmozdítsa a nemzeti kisebbségek védelmét. Kiemelte: a FUEN becslése szerint mintegy 50 millió uniós polgár vallja magát egy-egy őshonos, vagy nemzeti kisebbséghez tartozónak, másodlagos jogalkotás mégsem történt ebben az ügyben. Könyvében ezért bemutatja azokat a jogszabályokat, amelyek a kisebbségek védelmével foglalkoznak, illetve vizsgálta azt is, hogy az uniós intézmények támogatták, vagy ellenezték-e az ügyet.