2023. október 18-án került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet által szervezett 2024-es magyar uniós elnökségre készülő workshop sorozat második eseményére, amelynek témája az intézményi jövőképek volt.
Az Európa Stratégia Kutatóintézet 2023 szeptemberében induló workshop sorozatának, amellyel a 2024. második felében esedékes magyar uniós elnökségre készül, második rendezvénye 2023. október 18-án került megrendezésre. A workshop témája az uniós intézményekkel kapcsolatos reformtervek volt, a policy paper szerzője a kutatóintézet kutatója, Kalas Vivien.
Az esemény hibrid formában valósult meg. Felkért szakmai hozzászólóként személyesen vett részt rajta Dr. Környei Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense és Tarján Tamás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanársegédje. Online formában kapcsolódott be a beszélgetésbe Dr. Kaiser Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető habilitált egyetemi docense, Dr. Izmindi Richárd, a Budapest Metropolitan Egyetem intézetvezető egyetemi docense, Dr. Prieger Adrienn Dóra, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint Feledy Botond, külpolitikai szakértő.
Kalas Vivien ismertette a policy paper főbb megállapításait, valamint a Magyarország Kormánya számára megfogalmazott javaslatait. Kalas Vivien elmondta: négy nagyobb területen zajlik most a vita az Unióban az intézményi működés átalakításáról, melyek mögött az Európai Unió jövőjével kapcsolatos, “föderalista” és “szuverenista” véleménykülönbségek húzódnak meg. A 2024-es magyar uniós elnökség az intézményi ciklusváltás időszakára esik, így jelentős, valódi reformok ezen a területen nem várhatóak, a témák ugyanakkor a politikai napirenden szerepelhetnek a jövő esztendő második felében. Ebből fakadóan, a magyar elnökség mozgástere korlátozott lesz az intézményi reformok területén, melyet tovább erősít az a tény is, hogy bármilyen változtatáshoz egyhangú támogatás szükséges, a tagországok viszont megosztottak ezekben a kérdésekben. Az elnökség ideje alatt így Magyarországnak elsősorban szimbolikus, vagy “megalapozó” intézkedésekre nyílik lehetősége. Egy országgyűlési határozat elfogadásával a magyar álláspontról nem csak szimbolikus gesztust tehet, de legitimációs alapot is biztosíthat saját magának. Új, akár alkalmi szövetségesek keresésével céljait a későbbiekben könnyebben valósíthatja meg. A jelenleg fennálló jogi keretek között megvalósítható reformjavaslatok kidolgozásával pedig erre még nagyobb esélye mutatkozik meg.
Ezt követően a felkért hozzászólók, majd azután az Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársai ismertették javaslataikat, észrevételeiket a policy paperrel, valamint az intézményi jövőképekkel kapcsolatosan.
Szöveg: Kalas Vivien
Fotó: Schmidt Laura