„Versenyképes EU csak versenyképes tagállamokon keresztül valósulhat meg”
„2024 júliusában Magyarországra nemes, ám annál nehezebb feladat vár. Fél éven át hazánk tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját” – mondta Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora az Európai Uniós ügyek Minisztériuma és az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) együttműködésében megvalósuló Európa versenyképessége a Magyar EU-elnökség szemszögéből című rendezvényen. A Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgóban november 16-án tartott esemény moderátora Vaszkó Anna, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának munkatársa volt.
„Az Európai Unió Tanácsának soros elnöke fontos szerepet tölt be az aktuális kihívások kezelésében. A magyar elnökség időszaka ugyanakkor nemcsak a megoldásra váró nehézségekről, hanem az uniós intézményi megújulásról is szól majd, az ebben az időszakban kitűzött stratégiai célok és szakpolitikai irányvonalak nagy hatást gyakorolhatnak a teljes következő költségvetési ciklusra” – mutatott rá Deli Gergely köszöntőjében. Az NKE rektora elmondta: mindennek tudatában joggal állítható, hogy bár a soros elnöki tisztséget ellátó nemzetre mindig fontos feladat vár, Magyarország különösen nagy feladatok és kihívások elé néz. „Megtiszteltetés, hangsúlyozta, hogy a 2024 második félévi magyar EU-elnökség sikeres lebonyolítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint a közszolgálati utánpótlás nevelés első számú hazai egyeteme oktatási és kutatási kapacitásaival hozzájárulhat a kormányzati célkitűzések megvalósításához. Hozzátette: a 2024. évi magyar EU-elnökség előkészítésére irányuló stratégiához kapcsolódóan az EU elnökség egyik kiemelt súlypontja a versenyképesség témaköre.
„Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma idén augusztus elsejével kezdte meg a működését. Úgy gondolom, hogy ez a döntés a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatban jól jelzi azt a kormányzati szándékot, hogy a kormány az Európai Uniós ügyekre meghatározó jelentőségű kérdésként tekint” – emelte ki beszédében Bóka János. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter elmondta: a tárca egyik fő célkitűzés, hogy az uniós elnökséget megfelelően előkészítse és menedzselje.
Mivel ez az uniós elnökség 2024 második félévére esik, a magyar elnökség alatt alakul meg az Európai Parlament új intézménystruktúrája, ezért a magyar elnökségnek fel kell készülnie arra, hogy technikai és szakmai együttműködést hozzon létre az Európai Parlamenttel úgy, hogy egy átalakuló bizottsági struktúrával is szembe kell néznie. Mivel az Európai Parlament mellett változni fog az Európai Tanács elnökének személye is, a magyar elnökség az intézményi átmenetnek megfelelően egy speciális elnökség lesz.
Bóka János egyebek mellett kitért a magyar elnökség meghatározó prioritásaira is. „A 27 tagállam és valamennyi uniós intézmény között konszenzus van abban, hogy az Európai Unió globális versenyképességével kapcsolatban nagyon komoly teendőink vannak” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette: az Európai Unió folyamatosan veszít globális versenyképességéből, és a tagállami intézkedések eddig nem bizonyultak alkalmasnak arra, hogy ezt a versenyképességet uniós szinten erősíteni, vagy akár fenntartani lehessen. A magyar elnökségnek ez kiemelkedő prioritása lesz, ugyanakkor széleskörűen kíván foglalkozni egyebek mellett a demográfiai kihívások kezelésével, a kohéziós politikával, az európai biztonság és védelempolitika megerősítésével, illetve az illegális migrációs kihívásaival. „Személyes meggyőződésem, hogy versenyképes Európai Unió csak versenyképes tagállamokon keresztül valósulhat meg” – emelte ki Bóka János.
A köszöntőket követően Sinka László, az Európai Uniós ügyek Minisztériuma Európai Uniós Általános Ügyek Gazdaságpolitikai és Migrációs Főosztályának vezetője, illetve Kutasi Gábor, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője fejtették ki gondolataikat a témával kapcsolatban. A panelbeszélgetés moderátora az NKE EJKK EUSTRAT intézetvezetője, Tárnok Balázs volt.
Kutasi Gábor a versenyképesség kapcsán kifejtette, ez ügyben két megközelítés áll szemben egymással: makroszinten (kormányzati) vagy mikroszinten (vállalati) határozzuk meg a versenyképességet. A közgazdasági elmélet alapján a vállalatok szintjén a versenyképességet az tudja megvalósítani, aki az innovációra fókuszál, mert a versenyképesség ma már nem a mennyiségről, hanem a technológiáról szól. A versenyképességet érintő fő kihívások tekintetében kiemelte: az elmúlt évek kihívásai alapján az Európai Unióban a politikai célok fontosabbá váltak a gazdaságiaknál, a stratégiai leválás a gazdasági megfontolásoknál. A szakmai döntéseket felülírták a politikai döntések egy olyan rendszerben, amely a bizonytalanság jeleit mutatja. „Az Európai Unió csak az innováció által tud előre menekülni a gazdasági versenyképesség terén, de ha az uniós gazdaságból az olcsó orosz energiát és Kínát kizárjuk, nem lesz könnyű dolgunk” – mondta az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet intézetvezetője.
„Egy ország versenyképességét abszolút meghatározza a külföldi tőkebeáramlás”. A külföldi vállalatok nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megfigyeljék egy ország stabilitását, biztonságát, megfelelő infrastrukturális környezetét. Emellett az összes paraméter és prioritás hatással van az Európai Unió versenyképességére, minden mindennel összefügg, magyarázta Sinka László. „Az EU versenyképességére a végső csapást a COVID-válság és az orosz-ukrán háború kitörése mérte, ami folyamatosan kihívás elé fogja állítani az Uniót. Holott a COVID-járvány csak láthatóvá tette azokat a problémákat, amelyek amúgy is léteztek az Európai Unión belül” – utalt a főosztályvezető arra, hogy az Európai Unió egyre inkább lemaradt globális versenytársai mögött. Az EU bővítéspolitikája kapcsán kifejtette, a Nyugat-Balkán akár a fejlődés motorjává is válhat a régióban. E bővítés költséghatékony megoldás lenne, várhatóan 10-15 éven belüli gyors fejlődéssel járna és ezen országok nyersanyagaikkal, ásványkincseikkel hozzájárulhatnának az Unió versenyképességéhez a stratégiai és geopolitikai előnyeik mellett.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes