Országos szinten a Nemzeti Liberális Párt nyerte meg a választásokat a szavazatok 34 százalékát tudván magáénak, őt követte a Szociáldemokrata párt 31.2, a Mentsük meg Romániát-Plus (USR-PLUS) szövetség 8.9, a Népi Mozgalom Párt 6, az RMDSZ 4.9, Pro Románia 4.7, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2.9 százalékát szerezte meg. Viszont ha a reális hatalmat nézzük, vagy a hatalomgyakorlás eszközeit, akkor a szociáldemokraták 20 megyét vezetnek, és 200-al több polgármesterük van, mint a liberálisoknak.
Érdekes az, hogy bár százalékban nem alakítottak nagyot, sőt lényeges visszaesés van a szavazatszámban is az EP választásokhoz képest, a Mentsük meg Romániát szövetség volt elnöke, akit az USR-Plus és a PNL is támogatott, megnyerte Bukarest főpolgármesteri székét, emellett az USR-Plus szövetség megnyerte Temesvár, Brassó, Gyulafehérvár és Bákó polgármesteri székét is.
Ami a magyar politikai szervezeteket illeti, az RMDSZ magasan megnyerte a versenyt, 199 polgármestere van, míg a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt fúziójából származó, de jogilag még be nem jegyzett Erdélyi Magyar Szövetség összesen 10 polgármesterjelöltje bizonyult sikeresnek. Az RMDSZ megerősödött, hisz ezelőtt 4 évvel 195 polgármestere volt, de nőtt a helyi tanácsosainak száma is 2284-ről 2360-ra.
Ami ugyancsak az RMDSZ sikere, az Marosvásárhely visszaszerzése (erről itt írtunk), Szatmárnémeti megtartása (itt), illetve az, hogy bár most közvetlen szavazással választják meg a megyei tanácselnököket, sikerült 4 megyének a vezetését biztosítania (Szatmár, Maros, Hargita és Kovászna megyék).
Viszont vannak veszteségek is: Brassó, Temes és Máramaros megyékben nem jutottak be az RMDSZ jelöltjei a megyei önkormányzatba, Hunyad és Beszterce megyében is csak úgy, hogy közös listát indítottak más politikai pártokkal.
A szórványban tehát vesztett a magyar közösség, és ennek az okait meg kell keresni, meg kell találni, és le kell vonni a következtetést.
Kolozs megyében és Kolozsváron elért eredmények szerint itt is visszalépés történt. A 4 évvel ezelőtti eredményekhez viszonyítva Kolozsváron közel 30%-kal kevesebb szavazatot kapott (számszerűen) a helyi tanácsosi lista. Igaz, 2016-ban sokkal ismertebb nevek voltak az önkormányzati tanácsosjelöltek listáján, olyanok, akik közösségért végzett munkáját ismerte és elismerte a kincses város magyar közössége. Ez onnan is látszik, hogy a mostani választásoknál, bár a megyei tanácsosi lista „tiszta” politikai szavazatnak számít, több szavazatot kapott a városban, mint Kolozsvár saját tanácsosi listája.
Kolozsváron határozottan meg kell erősíteni az RMDSZ társadalmi szerepvállalását, jelenlétét a város életében, és az értelmiséget és a fiatalokat közel kell hozni a szervezethez. A feladat nem könnyű, hiszen a nagyvárosokban élő magyar fiatalok számára már nem az egyetlen követhető út az etnikai szavazás. Nem akarják feladni a magyarságukat, a gyermekeik magyar iskolába járnak, aktív részei a magyar közösségnek, de sokkal inkább a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a városfejlesztés érdekli őket, mint az etnikai kérdés. Bár a városi tanácsosi lista befutó helyein levő jelöltek 80%-a 35 év alatti fiatal volt, ez önmagában nem volt elegendő a fiatalok megszólításához. Emiatt a szervezetnek a kihívásokkal szembenéző, a reális igényekre választ adó politikát kell folytatnia, kezdeményeznie kell a párbeszédet és részt kell vennie a város mindennapjaiban.
Nyilván szólnunk kell a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt eredményéről is. Fúzióra lépnek, mert úgy gondolják, hogy együtt jobb eredményt tudnak elérni, és bár a fúziót már hónapokkal együtt bejelentették, választási eredmények egyelőre nem igazolják ezt a feltevést. Ezelőtt négy évvel a két szervezetnek 15 polgármestere volt, most van 10, ezelőtt négy évvel a szavazatok 11.79 százalékát szerezték meg, most pedig 7.73% volt az eredmény. Emellett Bihar megyében román jelöltek mellett kampányoltak a magyar jelöltek ellen (a megyei tanács elnökjelöltje és Nagyvárad polgármesterjelöltje mellett, mindkettő a Nemzeti Liberális Párt színeiben indult, és nem a magyarbarátságáról híres). Ezzel a gesztussal veszélyeztették és veszélyeztetik a magyar közösség képviseletét az önkormányzatban, és a gesztusaik eredménye ezt igazolta is: ők nem jutottak be sem Nagyvárad önkormányzatába sem a megyei tanácsba, de az állandó feszültségnek, szembenállásnak, politikai sárdobálásnak „köszönhetően” a magyar emberek egy része van nem ment el szavazni, vagy román jelöltekre szavazott. Elmondhatjuk tehát, hogy a fúzió ellenére a támogatottságuk csökkent.
Le kell tehát vonni a következtetéseket, mert december 6-án már parlamenti választások lesznek, és a magyar közösség számára létfontosságú az, hogy képviselői jelen legyenek a román parlamentben.
2020.10.17. Hegedüs Csilla