A nem létező napirendi pontok ülése

December 10-én és 11-én ülést tart az Európai Tanács. Az egyébként eseményekben amúgy sem szűkölködő év egyik leginkább várt találkozója ez, hiszen most dőlhet el, hogy lesz-e az Európai Uniónak időben hétéves pénzügyi keretterve, elindulhat-e a gazdasági újjáépítési csomagja, illetve, hogy megállapodással zárul-e a Brexit folyamata. A helyzet különlegessége azonban az, hogy ezek közül egyik sem szerepel a napirenden.

A koronavírus-járvány kezelése, klímapolitikai kérdések, harc a nemzetközi terrorizmus ellen, EU-USA kapcsolatok áttekintése, valamint a Törökországgal és a keleti mediterrán térséggel fenntartott kapcsolatok áttekintése – ezek szerepelnek az Európai Tanács csütörtökön és pénteken sorra kerülő ülésén. Izgalmas témák, hiszen ki vitatná a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos kérdések összehangolásának fontosságát, vagy éppen annak jelentőségét, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői meg fogják vitatni, hogy az Európai Unió tagállamainak károsanyag-kibocsátását az 1990-es kibocsátási szinthez képest ötven, ötvenöt vagy éppen hatvan százalékkal csökkentsék 2030-ra?

A német elnökség utolsó Európai Tanács ülése nagy téttel bír. Most kell, az utolsó pillanatban bizonyítania a német politikai elitnek, hogy az Európai Unió legnagyobb és az egész Uniót meghatározó gazdasági ereje politikailag is tudja irányítani az európai integrációt, és meg tudja oldani mindazokat a feladatokat, amelyeket saját magának adott elnökségi időszaka kezdetén.

Mindazonáltal az Európai Tanács mostani ülésének az igazi jelentőségét az adja, hogy – szemben sok más hasonló jellegű találkozóval -, ezúttal a tagállamok állam- és kormányfői személyesen is részt vesznek az eseményen. Ezzel megnyílik a lehetőség a félig formális, jelentős részben azonban informális közös vacsorára, valamint azokra a személyes találkozókra és folyosói beszélgetésekre, amelyek hiányát annyira megszenvedte az uniós döntéshozatal.

Talán ennek, és az események nyomásának köszönhető, hogy bármilyen jelentősek lesznek is a hivatalos napirendi pontok, az Európai Tanács találkozóját mégis két olyan napirendi pont miatt övezi megkülönböztetett figyelem, amelyek közül egyik sem szerepel a hivatalos menüben. Az egyik a lengyel-magyar vétó kérdése, a másik pedig a Brexit folyamatának lezárása.

A tagállamok felhatalmazása alapján a soros elnökséget betöltő Németország képviseletében Angela Merkel szövetségi kancellár egyeztetett az elmúlt hetekben a lengyel és a magyar kormányfővel egy esetleges kompromisszumról. Nyilván olyan megállapodásra lenne szükség, ami megnyugtatná a két, egyébként vétót, és így az uniós pénzügyi időszak megbénítását kilátásba helyező miniszterelnököt, ugyanakkor elégséges megoldást jelentene azok számára is, akik a jogállamisági feltételek tekintetében a szigorúbb álláspont hívei. Egyes források szerint Merkel missziója sikerrel járt, ám mások nem ennyire optimisták. Így aztán a vétó és a jogállamisági kritérium körüli kompromisszum az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó folyosói beszélgetőtémája lesz a brüsszeli találkozónak.

A Brexit legalább ennyire bonyolult – és népszerű – témája lesz a csütörtöki és pénteki folyosói beszélgetéseknek. Boris Johnson brüsszeli látogatása talán az utolsó lényegi kísérlet a megállapodás nélküli kizuhanás elkerülésére. Noha még három hét van hátra az évből, és szemmel láthatóan mindenki el akarja kerülni a durva szakítást, a megoldás egyelőre még nem körvonalazódik.

Ha az Európai Tanács most soron következő ülése online formátumban lenne megtartva, valószínűleg esély sem lenne arra, hogy a személyes megbeszélések során tisztázódjanak a vitás kérdések. Így azonban, hogy személyesen is találkozhatnak a vezetők, semmilyen megoldás sem zárható ki. Igaz ugyanis, hogy valójában azok a napirendi pontok teszik jelentőssé ezt az ülést, amelyek hivatalosan ott sincsenek.

2020.12.10. Dr. Navracsics Tibor

Kép: Európai Tanács

E cikk letölthető PDF-ként.